Eger
magyar város
Eger (latinul: Agria, németül: Erlau, szlovákul: Jáger, törökül: Eğri) megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves megye és az Egri járás székhelye. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Észak-Magyarország második legnépesebb városa. Eger jelentős oktatási és kulturális központ, itt található Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, az egri főszékesegyház, számos más híres műemlékkel és múzeummal is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Eger nevű város volt a mai Csehország nyugati területén, mai neve Cheb, valószínűleg vidékéről települtek át Egercsehi lakói Nagy Károly frank uralkodó hódítása elől.
Eger
Becenév: a magyar Athén
Közigazgatás
Ország
Magyarország
Régió
Észak-Magyarország
Megye
Heves
Járás
Egri
Jogállás
megyeszékhely
Irányítószám
3300
3304
Körzethívószám
36
Testvértelepülései
Lista
Jerikó
Csebokszári
Arezzo
Sarzana
Alsókubin
Esslingen am Neckar
Gainesville
Mâcon
Pamukkale
Pori
Gyergyószentmiklós
Kutná Hora
Przemyśl
Népesség
Teljes népesség
52 898 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség
590,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
165 m
Terület
92,24 km²
Időzóna
CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eger (Magyarország)Eger
Eger
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 56″, k. h. 20° 22′ 29″
Eger (Heves megye)EgerEger
Pozíció Heves megye térképén
A dinamikusan fejlődő magyar városok közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben utak épültek, és velük párhuzamosan az ipari park jelentősége is nőtt, számos bevásárlóközpont létesült. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok közé tartozik, az egri bikavér külföldön is ismert és elismert borfajta.
Földrajz
A város a Bükk-vidék délnyugati szélén, az Eger-patak völgyében fekszik. Utóbbi a település közigazgatási területén, Almárnál fogadja magába az Almár-patakot, Felnémetnél pedig a Tárkányi-patakot. Eger északkeleti részén emelkedik az 532 m magas Nagy-Eged és az 569 m magas Bükk-bérc, Bervától északra pedig az 590 m magas Hosszú-galya.
Éghajlat
Eger éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,9 3,7 10,1 15,9 21,6 25,0 27,3 26,6 22,3 15,6 7,7 3,1 15,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,7 −4,2 −0,2 4,3 9,7 12,5 13,9 13,4 9,6 4,5 0,5 −3,0 4,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 30 28 35 48 64 77 63 59 45 49 50 42 590
Népesség
Év Népesség Átl. vált.(%)
1870 20 510 —
1880 22 007 0,70%
1890 23 964 0,85%
1900 27 668 1,44%
1910 30 124 0,85%
1920 30 915 0,26%
1930 32 919 0,63%
1941 34 982 0,55%
1949 31 844 −1,17%
1960 38 610 1,75%
1970 47 960 2,17%
1980 60 896 2,39%
1990 61 573 0,11%
2001 57 986 −0,55%
2011 56 569 −0,25%
2019 52 898 −0,84%
Eger lakónépessége 2011. január 1-jén 56 569 fő volt, ami Heves megye össznépességének 18,3%-át tette ki. Eger, Heves megye legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 614 ember volt. Eger népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 22%, a 60 éven felülieké 24% volt. A nemek aránya Egerben kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 189 nő jut. 2015-ben a férfiaknál 71,6, a nőknél 78,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4,6%-a, mintegy 2 625 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától Eger lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1941-ig. A második világháború után a népesség visszaesett. 1949-től a közlekedési infrastruktúra kiépülésének, az ipar fejlődésének, és hogy sok épületet emeltek szerte a városban, rohamtempóban nőtt a város népessége, egészen 1980-ig. A legtöbben 1990-ben éltek Egerben 61 573 fő. A 90-es évektől, egészen napjainkig csökken a város népességszáma, ma már kevesebben laknak Egerben, mint 1980-ban.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló egriek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. E mellett jelentős egyház még a református és a görögkatolikus.
Etnikai összetétel
Jelentős nemzetiségi csoportok[8]
Nemzetiség
Népesség (2011)
Romani Cigány
1 112
Német Német
402
Román Román
87
Szlovák Szlovák
75
Orosz Orosz
59
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 57 986 fő volt, ebből a válaszadók 57 711 fő volt, 56 729 fő magyarnak, míg 777 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 222 fő német, 108 fő szlovák és 36 fő román etnikumnak vallotta magát.[9]
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 56 569 fő volt, ebből a válaszadók 49 821 fő volt, 47 196 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[10] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a cigányok (1 112 fő), németek (402 fő) és a románok (87 fő) száma nőtt. A román és a német nemzetiségűek száma szinte megkétszereződött.[11] A szlováknak vallók száma (75 fő) kismértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Egerben él a legtöbb magát arabnak (31 fő), orosznak (59 fő), szlováknak, németnek valló nemzetiségi.
Nemzetiségi eloszlás
Időszak Magyar Romani Német Román Szlovák Orosz Egyéb/Nem válaszolt Összesen
2001[12] 97,83% 1,34% 0,38% 0,06% 0,19% - 0,2% 100%
2011[13] 83,43% 1,97% 0,71% 0,15% 0,13% 0,1% 13,51% 100%
Eger lakóinak vallási összetétele 2011-ben
Római katolikusok (42%)
Reformátusok (5,6%)
Görögkatolikusok (0,6%)
Evangélikusok (0,4%)
Egyéb (1,6%)
Vallási közösséghez nem tartozik (18,4%)
Nem válaszolt (31,4%)
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Egerben a lakosság több mint fele (72,3%) kötődött valamelyik vallási felekezethez.[15] A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (63,7%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 36 438, míg a görögkatolikusoké 495 fő volt. A városban népes protestáns közösségek is éltek, főleg reformátusok (4 516 fő) és evangélikusok (368 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző volt az egész városi lakosságához képest (46 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 15 fő volt. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (9,4%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 18,3%-a vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Egerben a lakosság fele (50,2%) kötődött valamelyik vallási felekezethez. A két népszámlálás között eltelt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez való tartozás jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (42,6%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 23 762 fő, míg a görögkatolikusok 339 fő volt. A városban népes protestáns közösségek is éltek, főleg reformátusok (3 149 fő) és evangélikusok (231 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző volt az egész városi lakosságához képest (22 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 22 fő volt. Összességében elmondható, hogy az eltelt tíz év során a zsidó valláson kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (31,4%), tíz év alatt megháromszorozódott a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 18,4%-a vallotta magát.
Forrás:Wikipédia